Az Első Háború

A Sötét Portál megnyitása

Az elmúlt két alkalommal átbeszéltük, hogy hogyan alakult meg az orkok Hordája Draenoron, illetve hogyan is nézett ki Azeroth az Első Háború előtt. Mint megismertük, Draenor bolygója lassú halálra volt ítélve, és úgy tűnt, Kil’jaeden teljesen magukra hagyta az orkokat démoni vérszomjukkal együtt. Miután nem volt már senki, akit elpusztíthattak volna Shattrath város ostroma után, az orkok kis idő elteltével egymás ellen kezdtek fordulni, hogy kiéljék harc iránti csillapíthatatlan vágyukat. A titokzatos szervezet, a Shadow Council (Árnyék Tanács) vezetőjét, Gul’dant azonban megkörnyékezte egy rejtélyes idegen, egy hatalmas erejű varázsló egy másik bolygóról, akit Medivhnek hívtak, és azt a dolgot ígérte neki, amiért Gul’dan bármit hajlandó volt megtenni: még több hatalmat.

Medivh – akinek testében a bukott titán, Sargeras lénye költözött – el akarta pusztítani Stormwindet és egész Azerothot, habár a Királynak, Llane-nek és annak bajnokának, Lotharnak gyerekkori jóbarátja volt. Miután kapcsolatba lépett Gul’dannal a Twisting Netheren keresztül, közösen elkezdték kiépíteni a Sötét Portált a két világon – Medivh Azerothon, míg Gul’dan Draenoron – abból a célból, hogy ezen keresztül az orkok egy teljesen új világra érkezhessenek, ahol kiélhetik féktelen vágyaikat. Ezzel az orkok teljesen ki is egyeztek.

Éppen ezért, miután a portált felépítették és aktiválták, az egyesített ork klánok Blackhand Hadúr (Warchief) vezetése alatt elkezdtek átutazni rajta Azerothra. Azonban nem az összes ork klán jött át a Sötét Portálon, jópár klánt azzal bízott meg Gul’dan, hogy maradjanak Draenoron, hátha esetleg erősítésre lesz szükségük. Így Draenoron maradt Grom Hellscream és a Warsong klán, annak ellenére, hogy ő ivott először a démonvérből. A Sötét Portálon a Blackrock klán mellett a Bleeding Hollow klán, a Twilight’s Hammer klán (amelynek az ogre mágus, Cho’gall volt a vezetője), illetve a …. klán lépett át, míg a Frostwolf klánt (akiknek vezetőjét, Durotant Ner’zhul figyelmeztette arra, hogy Gul’dan idegen hatalmakkal áll kapcsolatban) száműzték Draenorról, így ők rögtön a vadon felé vették az irányt, hogy új otthont keressenek maguknak.

Amint a Horda megérkezett Black Morassra, ahol a Portál állt, azonnal elkezdték a kisebb emberi települések és farmok fosztogatását. Hamar híre ment az emberek között, hogy különös, zöldbőrű és igen kegyetlen lények érkeztek, és ezzel az Első Háború megkezdődött.

Stormwind Keep első ostroma

Miután a kisebb emberi farmok kipusztítása sikeres volt, rövid idő után az Árnyék Tanács (Shadow Council) elrendelte, hogy nagy haderővel támadják meg Azeroth királyságának fővárosát, Stormwindet (Viharvárad). Kil’rogg Deadeye és Cho’gall irányítása alatt az ork seregek könnyű győzelmet reméltek azután, hogy az általuk kifosztott falvakban milyen kicsit ellenállással találkoztak. Az emberi gyalogos katonák valóban felkészületlenek voltak erre az ork seregre, akik szinte átözönlöttek a kapun és az erőd falain. Bár az őrök igyekeztek feltartani az orkokat, ameddig csak bírták, az orkok puszta létszáma és testi ereje is hamar a Horda számára kedvezően döntötte el a kérdést. A győzelem nem is váratott volna magára, azonban megjelentek az emberek lovas katonái is.

A lovagok izmos lovaik hátán keresztül törtek az orkok sorain, és ló és lovas egyaránt jelentős kárt okozott az ork seregben. Az orkok pedig, akik addig nem találkoztak se lovagokkal, se harci lovakkal, elkezdtek megfutamodni. A lovagok pedig, akik a trollok ellen folytatott csatározásokban tökéletesítették harci tudásukat, kiűzték a megmaradt orkokat a falon kívülre, akik számára úgy tűnt, az azerothiak valami furcsa varázslattal folyamatosan a nyomukban vannak. Végül a Stötét Portált körülvevő mocsaras területeken sikerült lerázniuk üldözőiket. A klánok között kitört a káosz ezután a hallatlan vereség után, és a két klánvezér, akik a csatába vezették a seregeket, egymást hibáztatta a vereségért.

Az Ork Horda északra menetel

A Viharvárad elleni sikertelen támadást követően az Ork Horda tisztában volt azzal, hogy mire számíthatnak az emberek csapataitól. A Hadfőnök, Blackhand megbízta Orgrim Doomhammert azzal, hogy felügyelje egy ork helyőrség felépítését a Swamps of Sorrowban (Gyászmocsár). A feladathoz pár farm kiépítésére is szükség volt, hogy élelemmel lássák el majd a helyőrségben állomásozó sereget. Ezt a helyőrséget aztán Kyrossnak nevezték el, és innét vezette Orgrim a seregeit előre az emberek városa, Grand Hamlet irányába, legyőzve mindazt, ami útjukban állt, és végül magát az emberi települést is teljesen elpusztították, még túlélőt sem hagytak.

Egyik este Blackhand Hadfőnöktől kaptak egy üzenetet, amely szerint a Hadfőnök lánya, Griselda megszökött a törvényen kívüli Turokkal és ogre bandájával együtt. Farkaslovasokat bírtak meg azzal, hogy kutassák fel őkt, és a Deadmines alatti járatokban rá is találtak a bujkáló párra. Orgrim seregeivel együtt behatolt a földalatti járatokba, ahol végeztek Turokkal, a csapatával, sőt, Griseldával is, mivel úgy tekintették, hogy elárulta a Hordát. Griselda egyébként az első gyermekek között volt, akiket a warlockok mágiájuk segítségével öregítettek meg, hogy a gyermekkort kihagyva minél előbb felnőttkorú és így harcképes legyen.

A küldetésről hazatérőben Orgrim üzenetet kapott, hogy a Red Ridge Mountains közelében létesített helyőrségüket ostrom alá vették. Orgrim serege könnyedén visszaverte az ostromot, sőt, az emberek közeli táborára is rajtaütöttek és azt is tönkreverték, így szüntetve meg a fenyegetettséget.

Mivel a Horda vezérei szerették volna, ha kiismerhetik az emberek által használt mágiát, ezért Blackhand elrendelte, hogy Orgrim a Sunnyglade (Naposrét) nevű emberi település ellen vezessen ostromot, és a város varázslótornyán (mage tower) kívül mindent pusztítsanak el.  Sunnyglade egy meglehetősen tehetős és virágzó település volt, amelynek lakosai egy kicsit el is kényelmesedtek ebben a jólétben, ezért könnyű préda voltak az orkok számára, akik a varázslótornyon kívül mindent elpusztítottak. Sokan úgy tartják, hogy az orkok által meghagyott varázslótorony a ma Elwynn Forestben található Azora tornya (Tower of Azora).
Ezen idő alatt történt, hogy a Hordától száműzött Forstwolf klán két vezetője, Durotan és Draka úgy érezték, hogy népük megmentése érdekében meg kell osztaniuk valakivel a Ner’zhultól hallott információkat. A választásuk Durotan gyerekkori jóbarátjára, Orgrim Doomhammerre esett, aki egyetértett velük abban, hogy fel kell lépni Blackhand vezetése és a rejtélyes Gul’dannal szemben. Sajnos azonban Orgrim testőrségének tagjai nem mindannyian voltak teljesen elkötelezett hívei az ork vezérnek, így a hazatérő Durotant és Drakát meggyilkolták, míg újszülött gyermeküket magára hagyták a vadonban.

Azeroth Királysága visszavág

A Sötét Portál megnyitásának évében királlyá koronázott Llane Wrynn – mivel Anduin Lothart épp az ogrék tartották fogságban Deadmines-ban – a Korona Védelmezőjét (Defender of the Crown) nevezte ki egy kisebb sereg élére, hogy bizonyíthassa képességeit. A Korona Védelmezője egy kisebb helyőrséget épített ki, majd ezt követően megkezdte felszámolni a közelben található ork táborokat. Sikerült neki Grand Hamlet lakosait is kimenekíteni az orkok elől, hogy aztán visszatérhessenek és újjáépíthessék városukat. (Amit aztán később a Karazhanból áradó sötét energiák mételyeztek meg, és kapta a Darkshire nevet).
Sir Anduin Lothar ekkorra már közel húsz hónapja eltűnt, miután egy expedícióval behatolt a Deadmines-ba (Halott Tárnák), hogy megtalálja a Tome of Divinityt. A lovagnak azonban sikerült egy látomásban megjelennie Northshire apátja előtt, és segítséget kérnie. A Király, miután meghallotta a híreket, egyenesen a Korona Védelmezőjét küldte, hogy megtalálják a tárnákban Lothart és csapatát és épségben kihozzák őket. Miután átverekedték magukat az itt állomásozó ogrékon, végül rátaláltak a súlyosan sérült Anduin Lotharra, azonban az expedíció többi tagjára nem. A csapathoz tartozó gyógyítók rögtön kezelésükbe vették a lovagot, aki nem sokkal később újra a Király Bajnokaként (King’s Champion) jelent meg.

Ezt követően a Király Védelmezőjének a Northshire-i Apátságot kellett megvédelmeznie, méghozzá emberi harcosoktól, akiket az ellenség ügynökei vettek rá arra, hogy a korona ellen harcoljanak. Szerencsére a király seregei időben érkeztek, így vissza tudták verni ezt a támadást. Ezután tovább vonultak, és a Sunnyglade ostromából elhurcolt, és az orkok táborában fogságban tartott embereket is sikerült kiszabadítaniuk. Llane Wrynn és Anduin Lothar összehangolt hadműveleteikkel igyekeztek szembeszállni az ork hordával, és sikerült is apróbb győzelmeket elérniük velük szemben.

Medivh halála

Miközben az Azerothi Királyságban folyamatos harcok dúltak az emberek és az orkok között, addig Karazhan magányos tornyában is fontos dolgok történtek. Medivh állandó csatározásban állt a lelkében dúló ellentéttel, Sargeras lényével és a saját személyiségével. Közben kapott mellé két társat is: Dalaran mágusai egy fiatal varázslótanoncot, Khadgart küldték, hogy kicsit kémkedjen utána, míg a senkiben sem bízó Gul’dan a személyes irányítása alatt álló Félork Garonát küldte el Medivh-hez. Khadgar és Garona idővel aztán aggasztó felfedezést tettek: maga az Azeroth Őrzőjének hitt Medivh volt az, aki valójában megnyitotta a Sötét Portált az orkok számára. Miután egy látomás felfedte előttük az igazságot, Khadgar és Garona elmenekültek Karazhanból, hogy elvigyék a szörnyű hírt Llane Királynak és Anduin Lotharnak. Bár Lothar azonnali cselekvést sürgetett, Llane király nem akarta ilyen könnyen elhinni gyerekkori jóbarátja árulását. Ezért Lothar másnap hajnalban felkeltette Khadgart és Garonát, hogy pár katonájával együtt a király parancsának bevárása nélkül hatoljanak be a toronyba.

A toronyban senkit nem találtak, Garonának azonban sikerült egy titkos ajtót találnia, ami a Karazhan fordított változatának bizonyult földalatti toronyba vezette őket, amely a Medivh által felállított csapda volt. Khadgar és Garona végül a csillagvizsgálónak megfelelő helyen talált rá Medivh-re, aki készségesen bevallotta nekik, hogy ő valójában Sargeras, a bukott titán, akiről mindenki azt hitte, hogy Aegwynn megölte, holott valójában csak a testét győzte le, szelleme pedig Aegwynn testén keresztül fiába, Medivh-be költözött. Innét tervelte ki, hogy hogyan fogja elpusztítani Azerothot és annak összes lakosát, amelyhez az orkok csupán eszközök számára. Garona és Khadgar megpróbálták megölni Medivhet, azonban a mágus túl erős ellenfélnek bizonyult, és Lothar közbeavatkozása nélkül minden bizonnyal meg is ölte volna a párost.

Így Medivh régi barátjával, Lotharral küzdött meg, ahol a lovag igyekezett időt nyerni Khadgar számára, hiszen a nagy mágust legyőzni ő sem tudta. Az idő azonban elégnek bizonyult Khadgar számára, aki rúnakardjával Medivh háta mögé került, és mesterének egyetlen rángására mélyen belészúrta a kardot. Hogy Sargeras se szabadulhasson ki a testből, Lothar kardjával levágta Medivh fejét. A varázsló, Tirisfal utolsó őrizője ezzel meghalt, míg Sargeras szellemét valahova nagyon messze, a Twisting Netherbe száműzte.

Medivh halála az ork Horda számára is változást jelentett. A hataloméhes Gul’dan ugyanis minél többet akart megtudni Sargeras testének hollétéről, ezért Medivh halála pillanatában is az ő fejében „kutakodott”, így a halál felkészületlenül érte, és még mielőtt abbahagyhatta volna az elme-mágiát, ő maga is kómába esett. A vezető nélkül maradt Árnyék Tanács így már kevésbé tudta érvényesíteni akaratát, amelyre Orgrim Doomhammer rögtön ráérzett, ezért párbajra hívta ki Blackhandet, aki el is veszítette azt. Ezzel Orgrim lett az Horda új Hadfőnöke.

Stormwind második ostroma és Azeroth Királyságának eleste

Sunnyglade elpusztítása után az orkok igyekeztek mielőbb kitanulni az emberek mágiáját. Miután ez a tudás is kezükben volt, az Orgrim Doomhammer táborához közel eső emberi táborokon és településeken tesztelték le, hogy mennyire képesek az emberek ellenállni az immár emberi mágiát is ismerő orkoknak. Mivel sikerrel jártak Elwynn Forest északi részében, Orgrim úgy érezte, hogy a Királyság központja elleni döntő csapás az egész háború kimenetelét eldönthetné. Kémjei jelentették, hogy a Királyság központjához közel ember katonák és lovagok gyakorlatoznak. Egy rajtaütésszerű támadással könnyedén legyőzték az ottani csapatokat, jelentősen gyengítve ezzel a Királyság erejét, egyidejűleg pedig megerősítette Orgrim pozícióját a Horda élén, mint Hadúr.

Már csak két emberi település állt az orkok tábora és Stormwind Keep között. A végzet mindkét települést elérte, amikor Orgrim kiadta a parancsot Goldshire és Moonbrook elpusztítására. Egy hosszas csata után mindkét várost a földdel tették egyenlővé. Ezek után már csak egyetlen erőd maradt Azeroth Királyságának kezében: a főváros, Stormwind Keep.
Az orkok teljes haderejükkel Stormwind Keephez vonultak, ahol a Hadfőnök, Orgrim Doomhammer irányítása alatt meg is kezdték az erőd és a város ostromát. Először katapultokkal rengették meg a földet, hatalmas köveket szórva a városra, miközben a Horda főereje a főkapu felé tartott, a Blackrock klán pedig a Keleti Fal felől támadott. Stormwind védői igyekeztek eloltani a keletkezett tüzeket és derekasan helytállni a támadással szemben. Azonban Garona, még az Árnyék Tanács irányítása alatt, orvul megölte Llane királyt, hogy ezzel is a harcoló katonák morálját meggyengítsék. A király nélkül maradt védőknek nem sok esélyük maradt a Horda teljes erejével szemben: végül Stormwind Keep is elesett, és ezzel Azeroth Királysága is, 5 évvel a Sötét Portál megnyitása után.

Orgrim, aki szerette volna, ha a Horda ismét a becsület útjára lépne, megkínoztatta Garonát a győzelmet követően, hogy árulja el a Horda valódi titkait. A nőt nem ork vére túl gyengévé tette ahhoz, hogy ellenállhasson egy ilyen jellegű kínzásnak, ezért hamar felfedte az Árnyék Tanácsot és annak búvóhelyét. A feldühödött Orgrim berontott a tanács találkozójára, és néhány jelentéktelenebb warlock, valamint Cho’gall és a kómában fekvő Gul’dan kivételével mindenkit megölt. Miután Gul’dan felébredt a kómából, hűséget esküdött Orgrimnak, és ketten együtt megkezdték a Második Háború előkészületeit, mivel a Horda nem akarta beérni Azeroth Királyságával.

Ezalatt Viharváradból a túlélők Anduin Lothar vezetésével még a város eleste előtt sikeresen elhajóztak a kikötőből, és megkezdték útjukat a Nagy Tengeren át Lordaeronba, hogy ott Terenas Menethil királytól kérjenek segítséget, egyben figyelmeztessék őket a Horda várható támadására. Lothar mellett pedig ott volt Llane király gyermeke, aki végignézte apja meggyilkolását és megörökölte a leigázott királyságot, Varian Wrynn.


Azerothi Históriák(1)

Amennyiben tetszett az írás, támogasd az oldalt, hogy tovább fejlődhessek! Támogass legalább 2.000,- Ft-tal és tiéd lehet az általam írt Azerothi Históriák, amely 53 egyedi történetet tartalmaz több mint 300 oldalon keresztül Azeroth világáról és lakosairól! Részletek

/Az adományozáshoz nem szükséges PayPal accounttal rendelkezned, ez esetben kattints a megjelenő oldal bal alsó részében a Don’t have a PayPal Account opcióra./

Donate Button with Credit Cards

Hozzászólás