Lore-cast 2. adás – Történetmesélés vs. játékélmény

Ahogy ígértük, az első rész után nem egészen 1 hónappal máris elkészült a Lore-cast 2. adása, a Wowlore Fordítások és a Wow-Hungary közös beszélgetős podcastje, amelyben Ramboval és Nortonnal együtt beszélünk a World of Warcraft játékról a lore szemszögéből. A mostani adás fő témája a történetmesélés és a játékélmény esetleges ellentétje volt.

Mi a különbség a két Draenor hadurai között? 2. rész

Mit keresett itt Kairoz? Ez az a kérdés, ami az egész kiegészítő során foglalkoztatott – a bronz sárkánynak pontos céljai voltak, amikor megérkezett Draenorra. Nyilván ő akarta, hogy Garrosh menjen és beszéljen Grommash Hellscreammel és barátkoztassa meg az orkot egy ork Horda gondolatával. De pontosan mi volt ezzel a célja? A legendary questchain során azt mondja, hogy „Infinite (végtelen) lenne”, ami azt sugallja, hogy valójában az Infinite sárkányok szövetségese volt, de mi célból? Mit ajánlottak neki, amit annyira meg akart szerezni?

A legutóbbi alkalommal már megvizsgáltunk 3 draenori hadurat, összehasonlítottuk őket a két különböző idővonalon. Ez alkalommal azokat vizsgáljuk meg, akik talán a legkevésbé és a leginkább megváltoztak – Ner’zhul, Gul’dan és Grommash Hellscream. A különbözőségeiket vizsgálva talán kicsit rávilágítanak arra, hogy mi után kutatott Kairoz, amikor átküldte Garrosh-t az időn keresztül. És talán egy kis ötleteléssel mi is kibogozhatjuk, hogy mi is volt Kairoz eredeti szándéka, még mielőtt a terveit súlyosan megzavarta volna a halála.

Ismerd meg az instákat! – 6.2 Hellfire Citadel

Ha volt a karazhani túrának tanulsága, akkor az az, hogy az emberek többségének fogalma sincs arról, hogy egy-egy dungeon vagy raid során kiket is öl meg. Ezt a hiányosságot is igyekszem pótolni ezzel az új rovattal, amelyben időnként egy-egy insta történetét, a bennük található bossok sztorijait fogjuk megismerni, hogy esetleg kicsit más szemmel is nyomogassátok azokat a gombokat, mikor legközelebb arra jártok.

Az első alkalom pedig miről szólna másról, mint a hamarosan bevezetésre kerülő Hellfire Citadelről. Előre szólok, hogy nem ismerjük még a raid minden apró részletét (ld. vége), illetve így is erősen spoileres lehet azoknak, akik ott szeretnének először szembesülni az eseményekkel. Akkor vágjunk bele!

A Warsong klán és egykori legendás vezetőjük, Grommash Hellscream története – írta Neston

„Mikor meghallod az üvöltésünket és megérzed a remegő földet a lábad alatt, megtudod, mit jelent a Warsong!”

A Warsong klánt mindig is az egyik legerősebb és legvadabb ork klánként tartották számon. A klán otthona az élővilágban gazdag Nagrand volt. Itt, a szent Oshu’gun hegy közelében éltek táboraikban, ahonnan rendszeres hadjáratokat vezettek az ogrék ellen. A közelharc mesterei voltak, néhányan közülük elérték a Blademaster rangot is, ami egyébként a Burning Blade klán harcosaira volt jellemző. A klán neve a csatakiáltásaikról, illetve a harci dobjaik ritmikus hangjáról kapta a nevét. Ha Draenoron felzendültek az ogrék koponyáiból és talbukok bőréből készített dobok hangja, Nagrandban mindenki tudta, hogy a Warsong háborúba indul…

Gul’dan valódi célja

Murphy már csak ilyen: a legutóbbi bejegyzésemben arról panaszkodtam, hogy nincsen semmilyen történet jelenleg a WoD-ban, erre tessék, megjelenik a legendary questchain jelenlegi fázisának legvégén lejátszott cinematic (ha valaki nem látta, itt tudja magyar felirattal megnézni), és hirtelen más megvilágításba kerülnek a dolgok.

Hiszen miről is szól a videó? Arról, ahogyan – úgy tűnik – Gul’dan átveszi az irányítást az Iron Horde felett, és mégis eléri, hogy a Warlordok egyike, Kilrogg igyon az általa felajánlott méregből, illetve foglyul ejti a neki ellenszegülő Grommash-t. Emellett még egy fontos dolgot tudunk meg: Gul’dan tudja, hogy ki volt valójában az Iron Horde „prófétája”, és ezt el is mondja Gromnak, aki így rájön, hogy Garrosh valójában a fia volt.

Pokolsikoly Garrosh – Háborús szív 3. rész

Garrosh szerette Orgrimmart. Szeretett az utcáin járni; meglátogatni a piacokat; szerette az istállókat és a kiképző ringeket és a kovácsműhelyeket és a boltokat. A legjobban a zászlókat szerette, amelyeka kilátópontok felett lengtek a szélben körbe az egész városon: a Horda vörös-fekete zászlóit. Azok alatt a zászlók alatt állva tudta, hogy hova tartozik. A Hordát szolgálta, ahogy előtte az apja is.

Mindazonáltal meglehetősen egyedül volt annak ellenére, hogy a népe vette körül. Alárhová ment, az emberek megbámulták. Gyorsan terjedt a hír, hogy Pokolsikoly Grom fia él és eljött Orgrimmarba, és először meg is nyugodott, hogy mindössze ez az oka a bámulatnak. De egy nap meghallotta, ahogy egy kisgyerek hangosan beszélt az anyjával.

– Nézz oda! Olyan furcsán néz ki!
– Csitt! Maradj csendben!
– De a bőre! Nem zöld, mint a miénk? Milyen ork az, akinek nem zöld a színe?