Azerothi Históriák – A Napkút tombolása

Napkútnak hívták…
Az elmondhatatlan erő megszentelt forrása népünk minden porcikáját átjárta. Fényének melegében fürödtünk…. amíg a halál árnyéka ránk nem vetült.

Csak a Napkút elpusztítása után jöttünk rá, hogy mennyire függői lettünk mágiájának, mennyire szükségünk van rá, hogy táplálkozzunk belőle! A pusztulásunk utáni ébredéskor elneveztem népünket „sin’dorei-nek” – vérelfeknek. A népem hozzám fordult válaszokért. Gyógyulást ígértem nekik. Különös módon a démon Illidanban találtunk megváltást. Illidan az arcane erő új forrásait ajánlotta fel, ezért csatlakoztam hozzá a Külső Földeken (Outlnad) – megfogadva, hogy egy nap visszatérek és dicsőségre vezetem a népünket!
De Illidan listája rövid életű volt. Egyre türelmetlenebb lettem. Titokban, ami energiát csak tudtam, azt összegyűjtöttem. Egy pillanatig megérezhettem az IGAZI erőt… mielőtt elvették volna tőlem!
De… nincs veszve minden. A Napkút lényege fennmaradt, és védelmezői igyekeznek titokban tartani. Most visszatérek, tudva, hogy áldozatokat kell hozni, mielőtt visszaszereznénk a születésünktől megillető jogot. Egy új szövetséget kötöttem. Hamarosan a Napkút áldott sugarai ismét felragyognak és bevezetik erre a világra azt… aki ezt mind elhozta nekünk.

Lor’themar Theron – A Nap árnyékában 5. rész

Lor’themar megfordult, hogy távozzon, amikor undorodva észrevette, hogy Napfosztó Aethas is megjelent valamikor a találkozó során. Bosszantotta, hogy a mágus olyan erőtlennek láthatta a Banshee királynővel szemben, de kevés ereje volt hozzá, hogy büszkének mutatkozzon. Hábr még mindig kába volt, az agya már a szükséges teendőket vette számba. Ismerte a háború menetét. Halduron majd összehívja Parázslónap kapitányt és Hajnalfutó tábornokot. Rommath majd értesíti a varázslókat, valamint a Vérlovagokat is képviselhetné, amíg szólnak Liadrinnak. Arra gondolt, miközben a szemével ismét a háttérben meghúzódó főmágust kerestee, hogy még Aethasnak is esélye nyílik bizonyítani. Lor’themar úgy sétált az előcsarnokban, mintha egy álomban járna.

– Lor’themar!

A kormányzó megállt és a beszélő felé fordult, miközben igyekezett fegyelmezni az arcát, hogy készségesnek és érdeklődőnek tűnjön. Valójában teljesen kimerült volt. Semmi mást nem akart, mint visszatérni az asztalához és egyedül lenni, hogy elfoglalhassa magát a szükséges, de esztelen feladatokkal és elfelejthesse egy időre, hogy mi történt itt az előbb és az mit jelent.

T&K – A nemes elfek történelme és kultúrája

A nemes elfek történelme

 Sose szerettem a nemes elfeket, de találkoztam közülük néhány olyannal is utazásaim során, akik egészen törpös képességekkel rendelkeztek. És a Második Háborúban egy nemes elf pap mentette meg a hátsó felemet.

Bár néhány nemes elf még most is él,  egyre inkább arra ébredek rá, hogy amik a nemes elfek egykor voltak, az eltűnt – és soha többé nem lesznek olyanok. Azok, akiket még „nemes elfeknek” hívunk, voltak olyan bölcsek, hogy nem próbáltak meg ragaszkodni az annyira hangoztatott örökségüket és a vérelfekhez csatlakozni. Ugyanakkor számos nemes elf ragaszkodik az ő sajátos világnézetéhez.

Ha egy frusztráló estét akarsz, próbálj meg elcsevegni egy elffel a nemes elfek történetéről anélkül, hogy a kezetek ügyében lenne egy korsó sör. A legtöbben kijelentik, hogy történelmük valamennyi figyelemre méltó alakját félrevezették és félreértették. Kevesen vállalják fel a történelmükben azt a káoszt, amit a mágiájuk hozott erre a világra.

Lor’themar Theron – A Nap árnyékában 3. rész

Egyedül ült irodájának ablakánál, ahol ezekben a napokban több időt töltött, mint a saját otthonában, és a délutáni szóváltást elvenítette fel magában. Szórakozottan a függöny egyik hosszú szárát morzsolgatta az ujjai között, és az Orom kertjeire bámult, miközben Aethas eltökélt hangját hallotta a fejében. Vannak, akik Dalaranba fognak menni, akár akarod, akár nem. Lor’themar nem tudta tagadni ennek igazságát, de magában Rommath lenézésével értett egyet. Hogyan bizhatna meg Aethasban, hogy lelkiismeretesen fogja képviselni Quel’Thalast, amikor már Kirin Tor köpenyébe burkolózik és az ő pecsétjüket használja levelei felett? Aethas elköteleződött volt ehhez a Nexus háborúhoz, ez világos volt. Hány elfet tudna meggyőzni, hogy kövesék őt? És meddig kell neki mint kormányzónak megvédenie a népét, amikor ilyen homályos területre taszítják őket?

A ruha megfeszült és rojtosodni kezdett Lor’themar durva szorítása alatt. Ha észre is vette, éppen alkalmas hasonlatnak találta volna a saját meggyőződésének állapotához ezekben a napokban.

T&K – Az erdei trollok kultúrája

A kultúrát elég különös dolog összetársítani az erdei trollokkal.

Az egész társadalmuk kizárólag a háborúra összpontosít. Még a legfiatalabb trollok is megtanulják, hogy hogyan hajítsanak el egy fejszét ijesztő pontossággal, és jópáran előbb vesznek leckét a kegyetlenségből, minthogy beszélni tudnának. Kellemes nép, nem?

Mint minden troll, az erdei trollok is törzsekbe tömörülnek. Fanatikus vadsággal őrzik a területüket. Ugyanakkor, ellentétben más trollokkal, ezek a fickók még egymást sem kedvelik. Minden törzs háborúban áll a szomszédjával, legyen az ember, törp vagy troll. Egyszer tanúja voltam egy csatának két erdei troll falu között, és az egyik legvéresebb összecsapás volt, amit valaha is láttam. És elég sok vérontás láttam az évek során.

Lor’themar Theron – A Nap árnyékában 2. rész

– Értem – felelte Lor’themar és visszaült székébe. Hét éve mással sem nézett szembe, csak halállal. Aethas szavai nem hatották meg különösebben.

– A Kirin Tor szembeszáll vele – tette hozzá Aethas.

– Természetesen – válaszolta Lor’themar.

– Szeretném hivatalossá tenni együttműködésünket a Kirin Torral – jelentette ki határozottan Aethas. – A Kirin Tor számos tagja nemcsak megfontolt döntésnek, hanem elengedhetetlennek tartaná, hogy Quel’Thalas és az Ibolya Citadella mágusai ismét egymás oldalán küzdjenek, ahogy ezt tettük sok éven keresztül a múltban.

– Nem.

T&K – Az erdei trollok történelme

Ah, az erdei trollok, mindannyiunk kedvenc bestiái. Elutaztam a Hátországokba és megvívtam a magam harcát néhány erdei trollal, hogy pontosan megismerjem, hogy honnan jöttek ezek a fickók és mi teszi őket annyira vaddá. Meglepődtam, amikor Revantusk Falvába érve semmilyen ellenállásba nem ütköztem, hanem találkoztam egy öreg trollal, Moz’jinnal, aki leült velem és elmagyarázott mindent a népéről, amit tudni akartam. A Hasadás előtt az erdei trollok egy hatalmas birodalmat tartottak fenn, ami még az éjelfekét is megelőzte. A hatalmas Amani Birodalmuk, összefogva a dzsungel trollok Gurubashi Birodalmával legyőzte az aqirokat és szinte az egész primitív világot uralták. Ó, és ne mondjátok el az éjelfeknek, de az erdei és a dzsungel trollok között is terjeng az a szóbeszéd, hogy az éjelfek akkor alakultak ki, amikor az Amani Birodalom száműzöttjei először találkoztak az Örökkévalóság Kútjával. Ők mondják, nem én.

Lor’themar Theron – A Nap árnyékában 1. rész

Sarah Pine novellája, aki a Garroshról szóló történetet is írta. A Lor’themarról szóló novellájával megnyerte a Blizzard kreatív írói pályázatát.
Az eredeti itt található: http://www.wow.gamepedia.org/In_the_Shadow_of_the_Sun

Lor’themar az asztalán fekvő levélre bámult. A boríték feltört pecsétje furcsán villant meg, mintha valahogy visszatükrözte volna a tekintetét a sötétlila viasz. Sóhajtott és ismét felemelte a tekercset, ezúttal átugorva a nevetséges bevezetőt és a hízelgésnek szánt szavakat. A második oldalon volt finoman elrejtve a rengeteg kacifántos mondat között, hogy Napfosztó Aethas bejelenti látogatását.

Csak úgy közömbösen volt odavetve, de Lor’themarnak immár hétéves gyakorlata volt az ilyen szövegekben, és elég jól részeire tudta szedni az ilyesfajta politikai beszédet. Halduront nem hatotta meg.

– Még egy kérés sincsen – mondta homlokráncolva régi barátja és kollégája. – Csak úgy döntött, hogy felbukkan, ugye?